A szélsőjobboldalt jellemző nacionalizmus és külföldellenesség a sokkoló elnökválasztási eredmények alapján új valósággá válhat Romániában. A szomszédos országban élő magyarok segítségével próbáltuk megfejteni az elmúlt hétvége váratlan történéseit.
Az ellenségeimmel elbánok, csak a barátaimtól ments meg, uram – mondhatná Orbán Viktor, miután szövetségese, a szlovák kormányfő kabinetje a magyarságot sújtó nyelvregulákat készül elfogadtatni.
Ukrajna törvényt módosított, bízva abban, hogy minél hamarabb megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások.
A putyinista retorikával kampányoló Fico pártja, a Smer rácáfolt a közvéleménykutatókra, és 5 százalékponttal verte a második helyezettet. A koalícióalakításban azonban fontos szerepe lesz az épp Ficóéktól kivált pártnak, a Hlasnak. Annak vezetője nincs beszélő viszonyban Ficóval, de ha mondjuk a köztársasági elnöki posztot beígérik neki, az változtathat a dolgokon.
Országosan magas a részvétel a szombati, előre hozott parlamenti választáson Szlovákiában, ezért kulcskérdés a választás kimenetele és a felvidéki magyar politizálás szempontjából, hogy hány felvidéki magyar adja még le a voksát urnazárásig - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője.
Dmitro Lubinec szerint a magyar kollégája nem válaszolt neki, pedig többször is írt neki.
Indulatokat gerjesztett a nagybányai Gesztenyefesztiválon egy egyszerű kürtős kalács-felirat. A polgármester szerint amit a románok nem értenek, azt le kell takarni.
A szlovákiai egységes magyar párt a Szövetség arra kéri Zuzana Caputová államfőt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje inkább véleményezésre az alkotmánybírósághoz.
A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára.
Az RMDSZ és az AUR jelképes csatát vívnak a kisebbségi kérdésben.
A szakadárok kezén lévő terület tartósan rákos daganatként maradhat Ukrajnában, a Nyugat pedig nem reagál az új helyzetre, és ezért gyengének tűnik – mondta a HVG-nek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter. A 2019-ig hivatalban volt politikus szerint a magyarországi választások után kompromisszum születhet Budapest és Kijev között. Interjú.
A Magyar Közösség Pártja és az eddig parlamenti magyar-szlovák párt, a Híd-Most ezúttal sem jutott dűlőre egymással, így könnyen előfordulhat, hogy egyik sem éri el a bejutási küszöböt a hétvégi választáson.
Az ukrán elnök arról beszélt, hogy a nyelvtudás a mai világban igen fontos. Szerintük a kárpátaljai magyaroknak megvan a lehetőségük, hogy megtanuljanak magyarul. De szerinte ukránul is kellene.
Nagyot fordult a magyarok megítélése Szlovákiában, és nem javult Romániában sem az elmúlt hét évben. A kisebbségi magyarok asszimilációja ügyében pedig az Orbán-kormány épp az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne.
A Székely Nemzeti Tanács március 10-re szervezett felvonulást a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig, de a polgármester vonulásra nem, csak megemlékezésre adott engedélyt.
Horvátországban közel 15 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson - derül ki a horvát statisztikai hivatal (DZS) honlapján hétfőn közzétett adatokból.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a magyar kisebbséget nem sújtja annyira a háború, mint például a görög kisebbséget.
A román diszkriminációellenes tanács kimondta, hogy hátrányosan megkülönböztette a magyar diákokat a Maros megyei tanfelügyelőség.
Valamennyi szomszédos országban csökken a magyarok száma, kivéve Ausztriát. A kettős állampolgárságról hozott törvény a jelek szerint csak súlyosbított a helyzeten.
Nem számítanak ellentüntetésre Marosvásárhelyen a székely szabadság napja elnevezésű, vasárnap délutáni autonómiatüntetés szervezői - közölte vasárnap az MTI-vel Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, a demonstráció főszervezője.
